Elég jó anyák

Szellemi táplálék az anyaság útvesztőjében

Életközepi fordulópont interjú
Egy anyuka derűs nézőpontjából

dikshit-mundra-464561-unsplash.jpgMég nyáron írtam egy cikket az életközepi fordulópontról, melynek során egy kivételesen pozitív életszemléletű hölggyel sikerült megismerkednem. Nagyon érdekes beszélgetésem volt vele az életközepi fordulópontokról, válságokról, újrakezdésről. Az anyuka – nevezzük Annának – anonimitását kérte az interjú során.

Anna bölcsészhallgatóként kezdte, de már a tanulmányai során projektmenedzsmenttel foglalkozott és már ekkor érezte, hogy a bölcsész tanulmányok nem az ő útja. Ezért vett egy nagy levegőt és otthagyta az egyetemet az utolsó évben.

17 évesen ismerkedett meg a férjével. Több vetélés, meddőség után, mikor már azt gondolta, nem lehet gyereke, elvállalt egy nagy projektet, és akkor lett spontán terhes. Fel kellett függeszteni a munkát.

Anna rendkívül tudatos, határozott személyiség, mindig talált magának projekteket, helyeket, ahol hasznos lehet a munkája. Az egyik főnöke azt mondta, hogy ő az, aki főnököt választ magának és nem őt választják. Folyamatosan kereste a lehetőségeket. Több cégben is van érdekeltsége, tulajdonosként, illetve tanácsadóként és mindeközben egy állami megbízásban is részt vesz.

Több életközepi fordulópontot is megélt: egyik a gyermeke születése, ami teljesen lelassította. Vízcseppeket számolt, kenyeret sütött, tócsákat nézegetett, nagyon szép időszak volt. De ugyanakkor a régi pörgő, utazással járó életét kellett lecserélni egy lassúbb vidéki életre, ami nagy váltás volt a számára.  

Miután visszatért a munka világába, meg tudta valósítani, hogy gyorsan és hatékonyan végzi a dolgát, és így marad ideje a családra, barátokra is, valamint azokra a dolgokra, amihez hozzászokott a gyerekkel töltött pár évben.

A másik fordulópont, amikor 40 évesen a házassága is válságba került. 25 év után sokat változtak a férjével és eljutottak arra a pontra, hogy át kellett értékelniük mindent.  Végül sikerült rendezniük a problémákat és ma már újra csodálatos minden.

És ezután következett a betegsége. Ismét válaszút elé került: arra kényszerült, hogy eldöntse kivonul-e a cég vezetéséből vagy nem. Végül az előbbi mellett döntött és bebizonyosodott, hogy jól döntött.

Egy nagyon tudatos, derűs életszemlélettel veszi ezeket az akadályokat, ami példa lehet sokunk számára. Azért született ez az írás, hogy megmutassam, a sok-sok akadály mellett, ami felbukkanhat az életünkben, lássuk meg az élet szépségét és próbáljunk a legapróbb dolgoknak is örülni.

ELÉGJÓANYÁK: Mit gondolsz, hogy vajon miért kaptad ezt a betegséget?

ANNA: Egyrészt genetikai alapon, több családtagom is korán meghalt. Nem üzenet, nem büntetés a betegségem. Szerencsém van, hogy jó orvosok, jókor, jó helyen jó dolgokat csinálnak. Nem érzem, hogy ez utasítás arra, hogy másképp kell csinálnom valamit.

ELÉGJÓANYÁK: Mi lehet akkor a betegséged üzenete?

ANNA: Egy lehetőség arra, hogy mélyen átgondoljak dolgokat. Eddig is tudatosan éltem az életem, sok önismereti órán vettem részt. Lehet ez egy üzenet arra, hogy az ember találja meg az utakat, hogyan tud szebben, jobban élni. A betegség arra is megtanított, hogy szembenézzek olyan dolgokkal, amivel másképp nem mernék. Érdekes, mély beszélgetéseim voltak barátokkal. Ilyenkor válaszút elé kerül az ember: van, aki gondolkodik ezeken a dolgokon, van, aki nem, ez is egy választás kérdése. Apukám is pár éve rákban halt meg és vele is nagyon mély, tartalmas beszélgetéseket folytattunk, amit korábban soha.

Kevés barátom van, de velük szoros a kapcsolatom és támaszkodni is tudok rájuk. A betegség kapcsán jó emberekkel találkoztam. Voltak, akik megnyíltak előttem a hasonló problémáik miatt. Voltak, akik eltűntek az életemből, mert nem tudták kezelni ezt a helyzetet. Ezen is elgondolkodtam, hogy vajon miért vártam el a másiktól egy ilyen hozzáállást. Nem hibáztatok senkit, mert sokan nem tudják, hogyan reagáljanak egy ilyen helyzetre. Ők ezt választották. Nem volt jó érzés, de még dolgom van vele, hogy ezt elfogadjam.

ELÉGJÓANYÁK: Mi segített a betegséggel való megküzdésben?

ANNA: Egyik az, hogy a közvetlen környezetemben lévő emberek mindvégig kitartottak mellettem, ez biztonságot adott. Tudtam eddig is ezt, de megélni még nagyobb élmény volt.

A másik az értékrendem, szemléletem. Ami 42 év során kialakult bennem, most is megvan. Minél inkább a saját bőrén tapasztalja az ember, hogy az élet véges, annál inkább megragadják az életben az apróbb örömök, a valódi értékek. Rájöttem, hogy valójában nem a haláltól félek, ez érdekes felismerés volt. Sokkal inkább a kiszolgáltatottságtól, tehetetlenségtől, az emberi méltóság elvesztésétől, amitől még most is félek.

A műtétem után megtapasztaltam, hogy még egy ilyen helyzetben is lehet menedzselni az életet, a világ elfogadó és türelmes. A kollégáim sokszor nálunk gyűltek össze egy-egy csapatmunka megbeszélésére, melyek során a férjem mindenben a segítségemre volt.

Sok kedves és segítőkész emberrel találkoztam, így könnyebben elfogadtam a félelmem a kiszolgáltatottságtól. A világ sokkal türelmesebb, mint amit én képzeltem. Ez egy olyan világ, ahol érdemes megállni és elfogadni az apró ajándékokat. Például mikor egy orvos a nagy rohanás közepette megáll, és egy érintéssel jelzi, hogy nyugodj meg, jó kezekben vagy, minden rendben lesz, az egy hihetetlen érzés. Sok érdekes beszélgetésem volt nyugodt, békés környezetben nagyszerű emberekkel.

A betegség ráébresztett arra, hogy az élet végesebb, mint amit az ember gondol róla, ezért érdemes a jelen pillanatokat minél boldogabban megélni.

ELÉGJÓANYÁK: Vannak -e a közeljövőre vonatkozóan terveid, esetleg bakancslistád?

ANNA: Nincs bakancslistám. Mindig is voltak terveim, amit tudok megvalósítok, amit nem, azt nem. Nem érzek sürgetést, hogy másképp kellene csinálni a dolgokat.

ELÉGJÓANYÁK: Mit üzensz az anyatársainknak, esetleg hasonló helyzetbe került sorstársaidnak?

ANNA: Először is, fogadják el, hogy a félelem az élet természetes része. Szabad félni és ezt kimutatni. Fontos dolog, hogy merj segítséget kérni.  Nem kell mindig boldognak, büszkének lenni.

Másodszor, hogy amikor az ember be van zárva, mozgásképtelen állapotban, nagyon sok apró, szép dolgot tud észrevenni. Ezt a szépséget bárhol és bármikor meg lehet találni, az ember légzése, a bőrünk állapota, a takaró ráncosodása és sok minden más apró dolog, ami körülvesz minket. Ha ráirányítjuk a figyelmünket ezekre az apróságokra, még szebbé teszik a világot.

Egy harmadik dolog: mindenkinek van hite arról, hogy a halál milyen. A halál az élet legtermészetesebb része, ezzel szembe kell nézni, elgondolkodni rajta. Élőként félünk, amikor valakit elveszítünk. Ettől a fájdalomtól félünk igazán. Ha örömteli dolgokat tudunk magunk után hagyni, rendbe tudjuk rakni az életünk, ha szép emlékeket viszünk magunkkal, akkor könnyebb lesz az elmúlás is.

Ti milyen trükkökkel tudjátok a jelen pillanatokat még szebbé és boldogabbá tenni? Osszátok meg tippjeiteket és gondolataitokat!

A bejegyzés trackback címe:

https://elegjoanyak.blog.hu/api/trackback/id/tr9714237771

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

Elég jó anyák

Önismeret és lelki egyensúly keresése az anyaság mindennapjaiban. Tippek elég jó anyáknak a harmónia megteremtéséhez.

Friss topikok

Címkék

ajándékozás (1) ajánló (9) angyalszülő (1) anya (17) asszertivitás (1) asszertív kommunikáció (2) balaton (1) Bart István (1) család (3) dícséret (1) digitális szülő (1) digitális világ (1) digitalizáció (1) dondoli (1) dr csepeli györgy (1) együttműködés (2) elengedés (1) életközepi fordulópont (1) életközepi válság (1) életút (1) életút tanácsadás (1) elismerő szavak (4) élmények (5) elmúlás (1) energia (2) énidő (9) extrememan (1) Familypark (1) feedback (1) feltöltödés (7) Fertő-tó (1) gyerekek (18) gyermekhalál (1) gyermekszületés (1) halál (1) halottak napja (1) harmónia (16) hodász andrás (1) hulladékgyűjtés (1) infuencerek (1) inspiráció (4) interjú (1) iskola (2) iskolakezdés (1) italy (1) jószülőség (1) kidsnews (1) klímaszakértő (1) kockulás (1) konferencia (1) környezetvédelem (1) kütyü (2) kütyüzés (1) ligúr tengerpart (1) mazzanta (1) Mesepark (1) midlife crisis (1) mindenszentek (1) minőségi idő (9) mosoly (1) nézőpontok (1) numerológia (2) nyár (3) nyaralás (3) olaszország (1) online játékok (1) párkapcsolat (1) pisa (1) pozitív visszajelzés (1) san gimignano (1) siena (1) sors (1) sorsfeladat (1) suli (1) számmisztika (1) szeretet (8) szeretetnyelv (5) szívességek (1) szülőség (3) szünidő (4) tedx (1) tedx danubia (1) testbeszéd (1) testi érintés (2) test és lélek (18) tippek Balatonon (1) tirrenia (1) történetek (1) toszkána (1) újrahasznosítás (1) utazás (1) útitippek (1) Versenysport (2) vidámpark (1) virtuális világ (1) visszajelzés (1) vloggerek (1) volterra (1) youtube (1) z generáció (1) Címkefelhő