Elég jó anyák

Szellemi táplálék az anyaság útvesztőjében

Kinek az álma?
Versenysport gyermekkorban

ariel-besagar-497034-unsplash.jpgEgyik nap megnéztem az Én, Tonya című filmet és teljesen megdöbbentem, hogy mire képes egy anya, hogy kihajtsa a legjobb teljesítményt a gyermekéből.

Röviden a filmről: Tonya Harding 4 évesen kezd el korcsolyázni és kivételes tehetségnek bizonyul. Édesanyja hitvallása, hogy a legjobb teljesítményt úgy tudja kihozni a lányából, ha felbosszantja. Nem is riad vissza semmilyen módszertől legyen szó lelki terrorról vagy fizikai bántalmazásról. Folyamatosan Tonya orra alá dörgöli, hogy mennyibe kerül neki az oktatása és egyfolytában megalázza a kislányt, akár idegenek előtt is. A kívánt sportsikerek persze jönnek, de milyen áron?! A lányból is egy agresszív felnőtt lesz, 16-17 évesen elmenekül otthonról és összeköti életét egy szintén bántalmazó férjjel. Életét folyamatos botrányok kísérik, míg nem eltiltják a versenyzéstől. Sajnos ez a film egy igaz történeten alapul. Akit érdekel, bővebb kritikát itt olvashat róla.

Elgondolkodtam, hogy hány ilyen történet lehet még a világban. Anno, mikor a nagyobbik lányom elkezdett úszni óvodás korában, előttünk is ott volt a választás, hogy versenyszerűen vagy csak hobbiból csinálja. Mi az utóbbi mellett döntöttünk. Sajnos számos történetet láttam, hallottam a gyermekkori versenysportnak az árnyoldalairól, egyes szülők gyermekekre helyezett túlzott elvárásairól, a maximális teljesítmény elérése érdekében alkalmazott eszközeiről. Mi nem akartuk megkockáztatni, hogy az amúgy is érzékeny lelkű gyermekünk, a gyermekekre nehezedő szerteágazó teljesítménykényszer mellett a sportban is csak az elvárásokat lássa. Nekünk az volt a célunk, hogy örömmel csinálja a sportot és hogy ne menjen rá a gyerekkora. És azt hiszem, hogy ezt sikerült is elérni, mert már 8 éve folyamatosan úszik, és nem nekünk kell erőltetni, hogy menjen. Igaz, hogy nincs tele a szobája érmekkel, de mi minden időeredmény javulást is nagy sikernek könyvelünk el. És ami a legfontosabb, hogy szereti csinálni.

Persze mondhatnánk azt, hogy ha mindenki így gondolkodna, akkor nem lenne egy olimpiai bajnokunk se. Természetesen, aki elbírja ezt a terhet, amit a versenysport megkíván és megtalálja benne az örömét, azt én sem beszélném le. És szeretném megemlíteni, hogy mi is nagyon fontosnak tartjuk a gyermekek napi sportolását, mozgását, mivel számos pozitív hatása van. Megtanítja őket a küzdésre, a motivációra, hogy merjenek nagyokat álmodni. Megtanítja a kudarcok elviselésére, ami a való életben tapasztalt akadályok leküzdésében is segíteni fog nekik. A csapatsportban pedig még ezek mellett együttműködésre és alkalmazkodásra is tanít.

Így aztán nem lehet ezt feketén-fehéren nézni. Vannak akik erre születtek, és fontosabb nekik a dicsőség és az elért sikerek, de nem mindenki születik erre. Azt gondolom, hogy ezt a szülőknek kell felelősen átgondolni, hogy az ő gyerekük tudja-e vállani ezt a terhet és sok esetben lemondást, amivel a versenyzés jár. A lényeg, hogy ne a szülő akarja saját be nem teljesült álmait gyermeke felhasználásával megvalósítani, hanem ez az út a gyermek döntése legyen.Ha a gyermek ezt az utat választja, akkor viszont támogassa benne maximálisan.

Minden tiszteletem azoknak a szülőknek, akik gyermekük álmát minden elé helyezve támogatják őket, kísérik versenyről versenyre és ott vannak mellette a nehéz helyzetekben is. A lelki támasz mindennél fontosabb: a sikerek kellő megünneplése mellett a kudarcok feldolgozásával, a stressz oldásával is foglalkozni kell, ebben is segítsük a gyermekünket. Az így elért sikereknél nem csak a gyermekre lehetnek büszkék a szülők, hanem magukra is! Szerencsére sok olyan példát is látok a környezetemben, ahol ezt sikerült megvalósítani.

Végezetül Faludi Viktória szakpszichológus szavait idézném: " Véleményem szerint a legfontosabb, hogy a gyermek számára a sporttevékenység örömet nyújtson, és ne kényszert jelentsen."

Nektek mi a véleményetek? Mi a személyes tapasztalatotok a versenysport gyermekek fejlődésére gyakorolt pozitív és negatív hatásairól? Örömmel venném, ha megosztanátok kommentben ezzel kapcsolatos véleményetek, tapasztalataitok!

A bejegyzés trackback címe:

https://elegjoanyak.blog.hu/api/trackback/id/tr914129031

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Kelly és a szexi dög 2018.07.23. 00:39:24

Irány az E sport - úgyis minden gyerek Xboxot/Playstationt akar!

Első mohikán 2018.07.23. 01:23:35

Egyetértek. Apám NBI-es többszörös bajnok boxoló volt fiatalon, mégsem kényszerítettek soha bármilyen sportra. Teljesen magamtól, saját ötletből illetve barátok példáján buzdulva kóstoltam bele pár sportba, amiket aztán több évig űztem bármilyen szülői elvárás nélkül. Megérzésem szerint ha ők választottak volna, ők írattak volna be ide-oda, akkor egyiket sem csináltam volna néhány hétnél tovább... :-)

czerka 2018.07.23. 01:25:00

Egy gyerek se akar magától versenyszerűen sportolni vagy csellón játszani. Ezek mind a szülők mániái. Tedd boldoggá anyucit és klimpírozzál a zongorán 4 évesen!
Azt mondják a gyerekekre kényszerített versenysport határozott, magabiztos, céltudatos embert nevel belőlük. Tapasztalatom szerint nem. Teljesen felborult értékrendet és mások által tűzött célokért hiszterikusan küzdő gyereket nevel, akinek saját céljai nincsenek.

czerka 2018.07.23. 01:26:41

@Első mohikán: nem bokszoló volt?
Vagy ökölvívó?
Magyarul olyat nem írunk, hogy boxoló.
Egyébként egyetértek a kommenteddel.

Első mohikán 2018.07.23. 02:01:04

@czerka: Cipőt boxolt versenyszerűen. A barna cipők számát mindig megnyerte, a feketéké kicsit lassabban ment.

Girhes 2018.07.23. 08:15:13

@czerka: Bemutatom a testvéremet, aki teljesen önállóan döntött úgy tízévesen, hogy sportolni fog. Akkoriban toborzók járták az iskolákat, akik a tehetségesnek vélt gyerekeket edzésre hívták. Ő elment (én is mentem, de nekem nem tetszett az edző) és ott is maradt. Tanítás után edzésre, hétvégenként versenyekre járt. Tizenöt évesen korosztályos válogatott, ezzel párhuzamosan magántanuló lett, hozzáteszem, mindig tiszta ötös bizonyítvánnyal. Érettségi körül már felnőtt válogatottá vált, majd pályafutása során százvalahány válogatott mérkőzéssel és mindenféle kupasikerrel a háta mögött vonult vissza. Sportkarrierje alatt megtanult két nyelvet, gyereket szült, sport utáni életében elvégzett egy egyetemet és mindkét nyelvből nyelvvizsgázott. Jelenleg egy multicég egyik divízióját vezeti, kb 200 munkavállaló tartozik az irányítása alá. Határozott, magabiztos, céltudatos, sikeres ember és ezt a versenysportnak köszönheti.
Nem a szüleink álmát teljesítette be, hanem a sajátját élte meg. Szüleink egyszerű emberek, akik "csak" támogatták az útján. Választott sportágát azelőtt nem is nagyon ismerték. Nem jártak mérkőzésről mérkőzésre, nem tehették meg, mert mindketten folyamatos műszakban dolgoztak. Édesapám az első felnőtt válogatott meccsére szabadságot vett ki és ott sírt a lelátón, amikor bemutatták a lányát.

occam borotvája 2018.07.23. 10:19:59

@Girhes: Ejnye már csak összezavarod szegény hölgy izé bocsánat menstruátort.
Ö eztetet' sokkal jobban tudja. Mert ő életvezetési tanácsadó bármit is jelentsen is. :-)

gigabursch 2018.07.23. 12:36:46

@czerka:
Az egy dolog, hogy engem a sportolói pályafutásomon (a bratyóimmal együtt) apám - isten nyugosztalja - indított el. Igaz, akkor még a tomboló szocializmusban az előrejutás egyik lehetősége a sport volt, s nyilván apám se akarta, hogy párttagok legyünk...
S bár 12 évig úgy keltem-feküdtem, hogy olimpiai bajnok legyek, nem lettem.
Közben megtudtam mi akarok lenni - ha netán mégse lennék olimpiai bajnok -, s azzá is váltam, azóta is élek hívatásomnak.

Viszont ezer és egy helyen keresztülnyomott engem az a küzdeni tudás, amit a sportban szívtam magamra.
Na meg a szűrés is, hogy mi kell, mi nem kell.

Elég jó anyák 2018.07.25. 17:59:21

@Girhes: gratulálok neki, ez aztán a sikersztori!

Elég jó anyák

Önismeret és lelki egyensúly keresése az anyaság mindennapjaiban. Tippek elég jó anyáknak a harmónia megteremtéséhez.

Friss topikok

Címkék

ajándék (2) ajándékozás (3) ajánló (14) angyalszülő (1) anya (25) asszertivitás (8) asszertív kommunikáció (9) balaton (1) Bart István (1) beszélgetés (1) bohemian rhapsody (1) bohém rapszódia (1) buék (1) burnout (1) coaching (1) család (16) dícséret (4) digitális szülő (1) digitális világ (1) digitalizáció (1) dondoli (1) dr csepeli györgy (1) együttműködés (6) elengedés (2) életközepi fordulópont (1) életközepi válság (1) életút (1) életút tanácsadás (1) életvezetés (1) életvezetési tanácsadás (1) elismerő szavak (6) élmények (10) elmúlás (1) energia (4) énidő (14) extrememan (1) facebook (1) Familypark (1) feedback (1) feltöltödés (13) Fertő-tó (1) freddie mercury (1) garda tó (1) gyerekek (28) gyermekhalál (1) gyermeknevelés (5) gyermekszületés (1) gyors receptek (1) halál (1) halottak napja (1) harmónia (28) hatékonyság (1) házasság (2) hodász andrás (1) hpv oltás (1) hulladékgyűjtés (1) huzavona (1) ideál (1) időtervezés (1) infuencerek (1) inspiráció (7) interjú (1) iskola (2) iskolakezdés (1) italy (2) jószülőség (8) kamaszok (2) karácsony (3) karácsonyi receptek (1) kerámiafestés (1) kidsnews (1) kiégés (1) klímaszakértő (1) kockulás (1) kommunikáció (3) konferencia (1) környezetvédelem (1) kreatív program (1) kutatás (1) kütyü (2) kütyüzés (2) lago di garda (1) lelki egészség (5) life coach (1) ligúr tengerpart (1) madebyyou (1) mazzanta (1) Mesepark (1) midlife crisis (1) mindenszentek (1) minőségi idő (21) mosoly (1) motiváció (3) mozi (1) nézőpontok (1) numerológia (2) nyár (3) nyaralás (3) olaszország (2) önismeret (1) online játékok (1) párkapcsolat (3) példakép (1) pihenés (3) pisa (1) positive thinking (2) pozitív hozzáállás (2) pozitív visszajelzés (5) queen (1) receptek (1) san gimignano (1) siena (1) sors (1) sorsfeladat (1) suli (1) számmisztika (1) szeretet (14) szeretetnyelv (14) szívességek (1) szülőség (10) szünidő (8) tedx (4) tedx danubia (3) teljesen idegenek (1) tervezés (1) testbeszéd (1) testi érintés (3) test és lélek (30) tippek Balatonon (1) tirrenia (1) titkok (1) történetek (1) toszkána (1) újrahasznosítás (1) ünnepi receptek (1) utazás (2) útitippek (2) válság (1) Versenysport (2) vidámpark (1) virtuális világ (1) visszajelzés (3) vloggerek (1) volterra (1) x-mas (3) youtube (1) z generáció (3) Címkefelhő
süti beállítások módosítása