Elég jó anyák

A húsvéti szünetben volt szerencsénk ellátogatni a Garda tóhoz és ismét egy nagyon szép helyet sikerült felfedeznünk, ahová még biztos, hogy visszatérünk.

Íme egy kis utazási ajánló, hogy kedvet csináljak ehhez a csodálatos tóhoz és a környékéhez.

Riva del Garda: ez volt a kiindulópont, itt volt a szállásunk is. Érdemes időben foglalni, mert sokkal jobb árakat csíphetünk el. Nekünk nagy szerencsénk volt, mert olyan szállást találtunk, ami a hegyek alatt volt, de 5 perc sétára a tóparttól és a belvárostól. Mindez ár-érték arányban kiváló volt, szerintem sok magyarországi apartmant nem kaptunk volna meg ennyiért, szóval sok múlik a korai foglaláson.

Érkezésünk után elindultunk felfedezni a városkát és megnéztük a tó partját. Nagyon pazar volt a látvány: a havas hegytetők, melyek körbevették a tavat és a kikötőben lévő pálmafák érdekes kontrasztot adtak. És feltárult maga a csillogó vizű tó is, amelyen sok-sok vitorlás és szörfös gyakorolt, mivel verseny volt a héten. Beültünk az egyik parti étterembe, hogy megkóstoljuk a helyi specialitásokat és közben megcsodálhattuk a naplementét is.

Sirmione: a második nap leutaztunk az egyik legdélibb pontjára a tónak. Az autóút maga elég hosszú volt, de végig a part mentén mentünk, így a látvány kárpótolt minket. Ami viszont nagyon nehézkes, az a parkolás itt, mert a várba már nem lehet bemenni kocsival, de a környékbeli parkolók 1 óra körül már tele voltak. Nekünk 2-től indult a hajótúránk, hát éppen, hogy odaértünk, mivel egy jó 20-25 perc sétára lévő parkolóban tudtunk csak megállni. Érdemes ide korábban érkezni, ha el akarjuk ezt kerülni.

A hajótúra a vár körül volt egy magyar idegenvezetővel. Bár nem volt hosszú, de érdemes volt megnézni, mert így körbejártuk a szigetet és láttuk az egész óvárosi részt a hajóról, na meg a végén a kapitány kicsit begyorsított, így azért kapaszkodni is kellett, de élveztük nagyon. A hajóúton megtudtuk, hogy a tó átlagos mélysége kb 65 m és bár kisebb területű, mint a Balaton, de a vízmennyisége kb. a tízszerese.

Kiszállás után tettünk egy sétát a várban. A lányom megkapta élete legnagyobb fagyiját, amit hárman ettünk meg a végén, mert olyan nagy adag volt. A nap végén aztán jóleső fáradtsággal indultunk haza, most a tó másik oldalán haladtunk végig.

Limone sul Garda: ebbe a bájos kis falucskába hajóval mentünk át Riva del Garda-ból. Kb. 40-45 perc alatt értünk át. Bár ez a falu nem a citromról kapta a nevét, hanem arról, hogy régen itt volt az osztrák-olasz határ, mégis lépten-nyomon citrom motívumokkal találkoztunk. Van itt egy a citrommúzeum is. Itt is tettünk egy nagy sétát, megcsodáltuk a hegyen a panorámát. A kikötőben vettünk aszalt paradicsomot és kandírozott déligyümölcsöket, majd hajóval visszatértünk Riva del Garda-ba.

Lago di Tenno: a nap második részében ellátogattunk ehhez a kis türkizkék vizű tavacskához. Kocsival kb 20-25 perc az út Riva del Garda-ból és ott még egy 5-10 perc séta után tárul elénk ez a lenyűgöző látvány. Magas hegyek köré fogva egy kis tó, közepén egy apró szigettel. Olyan színek voltak, amit ritkán látni. Égszínkék ég, szürkés hegyek és alul a türkizkék tó, mindez egy zöld parkban. Körbesétáltuk kb.1 óra alatt, szerintem érdemes, mert szép a táj is.

Malcesine,Monte Baldo: a 3.napon átmentünk Malcesine-be és egy óriás felvonóval felmentünk a Monte Baldo hegy tetejére, ahonnan kb.1700 m magasból lehet rálátni a tóra. A tetején még hó is volt, így a gyerekek persze hógolyóztak is. Bámulatos, hogy kb 20-25 perc alatt fel lehet jutni ekkora magaslatra a felvonóval, közben végig látjuk a tavat.

Arra azért számítani kell, hogy sorba kell állni a felvonónál, ez esetünkben kb másfél óra volt, de megérte a fenti panoráma. A férjem és a kisebbik lányom a hegy csúcsára is felmentek kb 2000 m magasra. Azért érdemes meleg ruhát is vinni ide, mert odafent azért lényegesen hidegebb van, nekünk szerencsére szépen sütött a nap, így nem fáztunk.

Visszafelé még megnéztünk Malcesine óvárosi részét és természetesen a fagyi se maradhatott el.

Az utolsó napunkat már lazábbra vettük, felmentünk a várba (Bastione) Riva del Garda-n, ami egy kis félórás hegymászás, de a látvány megéri a fáradságot. A férjem még a Santa Barbara kápolnához is felfutott, na onnan még durvább volt a kilátás a képek tanúsága szerint.

Aztán még a városban sétáltunk, ettünk egy fincsi piadina-t és persze fagyit.

Nagy szerencsénk volt az idővel, mert végig 20-25 fok körül volt és sütött a nap, pont hazafelé menet kezdett megjönni a rossz idő, így a közeli Veronába már nem tudtunk bemenni. De remélhetőleg még visszatérünk ide és akkor megcsodáljuk Júlia erkélyét is.

Röviden összefoglalva: gyönyörű tájak, finom ételek, jó borok, kedves emberek várnak rátok, ha ellátogattok a Garda tóhoz. Ha gyerekkel mentek, akkor több tematikus vidámpark (pl. Gardaland) is van, mi ezt most kihagytuk az idő rövidsége miatt, de nagyon dicsérik őket. Na majd legközelebb!

Remélem sikerült kedvet csinálni ehhez a csodás helyhez!