A következő cikket egy vendégszerző írta, aki történetesen a húgom és egy elég aktuális témát feszeget: minden megváltozik egy gyermek születésével. Nem ugyanazok az emberek leszünk mint előtte voltunk, hiszen szülővé válunk és a gyermek igényei kerülnek az első helyre. Íme az írás:

A környezetemben egyre gyakrabban hallom ezt a mondatot a férfiaktól: "Az asszony meghülyült, amióta megszületett a gyerek"!

Nem meghülyült, hanem megváltozott! Nagy különbség!

Gondoljuk csak végig, hogy egy nő, onnantól kezdve, hogy megtudja, hogy a gyermekét a szíve alatt hordja, elkezd teljesen másképp gondolkodni, élni. Felelősségteljesen, és mindig a gyerek érdekeit nézve. Az agya anyaüzemmódra változik. Ha tetszik, ha nem, onnantól a legfontosabb a gyerek lesz, de ez teljesen érthető (legalábbis a nőknek)!

A várandóssággal elkezdenek változni a hormonok kőkeményen. A testünkben olyan változások mennek végbe, hogy a pasiknak a fele belehalna, ha nekik kellene egy gyereket kihordani. Mivel a legtöbb anya meglehetősen nehezen viseli a rosszulléteket, a várandóssággal járó kb. 100 féle lehetséges tünetet, nyilván nehezebbek a napjai egy kismamának. A 40 hét sok nehézséggel és sokszor fájdalommal jár a kismamáknak.

Tudom, vannak szuper anyák, akik még szülni is úgy mennek, hogy előtte nagytakarítottak, meg befőttet raktak el, meg a kertet feltúrták stb. De itt most nem a 8-10 %-ról beszélek, hanem a nagy átlagról. Szóval, jó esetben eltelik a 40 hét, vagy kevesebb, jön a szülés. Juj de jó, eljön a várva várt pillanat! Megszületik a kisbabánk! Onnan indul a buli, mikor is állítólag "meghülyülünk".

Túl vagyunk egy kemény szülésen, vajúdáson, akár természetesen szülünk, akár császárral. Mindegy is, nagyon fájdalmas mindegyik, maradjunk ennyiben. Ott vagyunk félig lerokkanva szülés után, mindenünk fáj, de nekünk pár óra után bizony behozzák a kis csodánkat, akit nekünk el kell látni teljes mértékben. Mozdulni is alig bírunk, de fel kell kelni, nincs mese. Etetnünk kell, tisztába rakni, ha ordít, vigasztalni, stb. Nem kell felsorolnom.

Végre hazamehetünk a babával, juhú! Onnantól ott van a gyermek 24 órában, emellett a gyermekágyas időszakban is ugyanúgy el kell látni az otthoni feladatokat. Ha ordít a gyerek egész nap, ha nem. Akkor is, ha szinte semmit nem aludtunk egész éjjel, meg nappal se. Legyen mindig rend, tisztaság, mosott és vasalt ruha, étel az asztalon, bevásárolva, posta és egyéb ügyek elintézve, ja és még van egy párunk, akivel azért nem ártana kicsit foglalkozni. Egyszóval ránk szakad minden, hirtelen. Ezekre nem tudsz felkészülni, bármennyire szeretnél. Sőt kialudni se tudod magad előre. Hogy utáltam, azt a szöveget, mikor azt mondogatták terhesség alatt, hogy " Jaj most aludd ki magad, mert miután megszületett a gyerek úgysem tudsz majd"!

Honnan tudod? Mi vagy te Nostradamus?! És ha tudok majd? Akkor mi van? Na mindegy. Sokaknak nincs segítsége, se mama, se papa, se szomszéd, vagy a párja éjjel-nappal dolgozik. Magyarul rohadt feszült sok anyuka, akinek mindent egyedül vagy minimális segítséggel kell megcsinálnia, pluszban ott van egy egész nap síró kisbaba, akinek a popóját cipelni kell egész nap, szoptatni 3 óránként, fejni a tejcit, altatni, nyugtatni.

Mi anyák a gyerek születése után, sokkal érzékenyebbek, ingerültebbek, türelmetlenebbek leszünk. Be vagyunk "zárva" a nap legnagyobb részében a 4 fal közé. Nem ér minket túl sok inger a babán kívül. Ja de, a kisbolt, ahol bevásárlunk, meg a sok „jó tanáccsal” babalátogatóba érkező vendég, akik mindent jobban tudnak nálunk, tisztelet a kivételnek! Magunkra sincs túl sok időnk. Sok anyukánál előkerülnek a mackó nadrágok, és bő pólók, mert azok frankón takarják a szülés utáni kissé megviselt, petyhüdt testünket. Szóval nem annyira vagyunk kívánatosak na! Persze itt is vannak kivételek, akik már hajnalban, mire kel a párjuk, sminkben vannak. Fogalmam sincs, hogy csinálják. De le a kalappal.

Hiába imádunk anyának lenni, és a gyermekünk az életünk értelme, mégis minden a feje tetejére áll körülöttünk. A párunk háttérbe szorul jó ideig, pláne az elején, ez a legtöbb férfi baja. Hiszen előtte, elkényeztettük őket, ágyba vittük a kaját, lestük minden kívánságukat, romi vacsit csináltunk, együtt filmeztünk stb. Ehhez képest a gyerek születésével ez megváltozik. Szolgáld ki magad, ott a kaja a gázon! Segíts megcsinálni a vacsit, míg altatok! Nézd nyugodtan a filmet egyedül, de halkan, mert sír a gyerek, próbálom megnyugtatni és elaltatni! Ne hallgass zenét, csak fülhallgatón mert alszik a gyerek! Nem aludtam semmit éjjel, ne haragudj ma is hulla vagyok! Egy szóval valahol jogosan érzik magukat elhanyagolva a férfiak, hogy ők semmit nem csinálhatnak már úgy, mint régen. De azt pedig nekik kell megérteni, hogy a körülmények változtak meg, ezzel együtt az anya is természetesen. Lett egy gyermek, aki mellett sok mindent másképp kell csinálni, mint eddig. Ez nem azt jelenti, hogy meghülyült az asszony. Anya és Apa lett a Nőből és Férfiből. A szerepek megváltoztak. A Nő akkor lesz újra a régi, ha azt érzi, tiszteli és szereti Őt a Férfi, pont ugyanúgy, mint a gyermek születése előtt. Ha belátja a Férfi azt, hogy az Anya nem azért van otthon, hogy a popóját vakargassa és tiszteli azt, hogy az Anyának most a baba a munkája.

A világ egyik legnehezebb és legcsodálatosabb foglalkozása az Anyaság. Nagyon nem könnyű az arany középutat megtalálni, de idővel, talán a férfiak rájönnek arra, hogy a változás ebben az esetben, egy természetes dolog.

Szóval az asszony, nem meghülyült, csak megváltozott. :)